2004


Barta Géza református lelkipásztor


Barta Géza református lekész 1919. augusztus 30-án született Budapesten. Nehéz gyermekkorát követően kiváló tanulmányainak köszönhetően teológiát végzett, majd tanítói oklevelet szerzett Nagykőrösön. Nagykátán lett ezt követően segédlelkész.

Feleségével, s gyermekeivel a háborús időszakban, s az azt követő években Martonvásáron élt. 1949. virágvasárnapján iktatták be Baracskára lelkipásztornak. Mivel a templom 1945-ben kiégett, a beiktatáskor egy tégladarabot kapott, mely jelképezte a templom kulcsát.
Annak érdekében, hogy a templom felépüljön, házról-házra járt, kérlelt és bíztatott minden családot, hogy adakozzanak, segítsenek a nemes cél érdekében.


A hívekkel együtt kétkezi munkájának , s az adományoknak köszönhetően – na és a külföldről kapott segítséggel – 1958. augusztus
31-én megvolt a templomszentelés. Ezt követően folytatva a felújítást 1986-ban külsőleg is megszépült a református templomunk, ami műemlék épület is.


Barta Géza lelkész úr tárgyalt, utazott, szervezett, anyagot szerzett, maltert kevert, mikor mire volt szükség. Mellette példa értékűen nevelte
gyermekeit, szervezte családja életét, s élt papi hivatásának. A parókia és a templom környéke, melyet családjával gondozott, minta lehetett minden baracskai lakosnak.


Befogadták, szerették, tisztelték a baracskai emberek. Neki köszönhető többek között, hogy 1956. október végén falunkban vérengzés, nagyobb összecsapás nélkül zajlott a forradalom néhány napja.


44 éven át végezte önzetlen munkáját. Betegeket, időseket látogatott. Nem külső szemlélőként, hanem a gyülekezettel élve. Sok gyermek látogatta a hittanórákat, sokan konfirmáltak. „Géza bácsi” segítette a tanulásukat matematikából, német nyelvből. Ha kellett figyelmeztette is a szülőket kötelességeikre, s el is fogadták Tőle a kritikát. Nagyon sok keresztelést és esketést végzett, pedig 1989 előtt még kevesen merték vállalni nyíltan hitüket. Legalább egy falunyi embert el is temetett. A falu elöljáróival is mindig igyekezett jó viszonyban lenni.


Baracska és Barta Géza lelkipásztor neve elválaszthatatlan volt évtizedekig. Amíg ereje engedte, hűségesen szolgált, terelgette híveit. 1994-ben eltávozott közülünk, a mögötte maradt űrt csak ezután vettük észre.


Azzal, hogy a díszpolgári címet elsőként posztumusz Barta Géza lelkipásztornak adományozta a képviselő-testület, életútjának, Baracska
életének meghatározó tevékenységét ismerte el, s minden baracskai elé példaként állította.